Mindenszentek napja nem csak Magyarországon, hanem a világ számos országában, köztük Svédországban is ünnepnapnak számít. Ez a nap, és a hozzá kapcsolódó halottak napja, a gyertyagyújtás csúcsidőszaka. A halott hozzátartozókra emlékezve emberek milliói gyújtanak gyertyát Svédországban épp úgy, mint Magyarországon, vagy a világ bármely pontján.

Az ünnep eredetét és a hozzá kapcsolódó szokásokat tekintve vannak hasonlóságok is, de meglehetősen sok különbség is a két ország között. Most bemutatom, hogy a svédországi mindenszentek miben tér el a hazaitól.

A legmeglepőbb különbség, hogy Svédországban két mindenszentek napja van. Az egyik, a hagyományos keresztény vallás szerinti november elseje, melynek svéd neve “Allhelgonadagen”, a másik az október 31. és november 6. közé eső első szombat, ami az “Alla helgons dag” nevet viseli. Míg az első nem munkaszüneti nap, a második igen.

Az eredeti mindenszentek napja – Allhelgonadagen

Az eredeti, november 1-jei mindenszentek napja (Allhelgonadagen) a Svédországban jegyzet keresztény ünnepek közül szinte a legrégebbi. Már az 1100-as években, amikor a kereszténység még nagyon új volt Svédországban, ünnepnapként jegyezték az egyházi naptárban.

1772-ben, a nagy ünnepnapirtó évben, III. Gusztáv uralkodása idején több, mint húsz keresztény ünnepet töröltek az ünnepek sorából, köztük mindenszentek napját is. Ezután nagyon sokáig, egészen a múlt század közepéig nem ünnepelték Svédországban mindenszentek napját.

Napjaink mindenszentek napja – Alla helgons dag

1953-ban, az akkori kormány úgy döntött, hogy újból bevezeti mindenszentek napját, mint ünnepnap. November elseje helyett azonban egy szombati napra, méghozzá az október 31. és november 6. közé eső szombatra jelölték ki mindenszentek ünnepét. Mivel az ötvenes években a szombati nap is munkanap volt, így ezt a napot munkaszüneti nappá, azaz piros betűs ünneppé nyilvánították. Nem csak nap, hanem névváltoztatás is történt, ekkortól nevezik mindenszentek napját Svédországban “Alla helgons dag”-nak “Allhelgonadagen” helyett.

Emlekezes parkja Svedorszag

Halottak napja – Alla själars dag

A kereszténység előtti időszakban a halott hozzátartozókról szintén mindenszentek napján emlékeztek meg. Később, az 1000-es évek elején szent Odilo apát a kolostoraiban erre egy külön napot vezetett be, az elhunytakról szóló megemlékezés napját. Nem sokkal később a keresztény egyház ezt átvette, és elnevezte halottak napjának, amit a mindenszentek napját követő napon tartottak és tartanak napjainkban is.

Valamikor az 1500-as években a halottak napja, mint egyházi ünnep, eltűnt a svéd egyházi naptárból és csak sokkal később, 1983-ban tért vissza. A dátumon is változtattak, igazították mindenszentek napjához. A korábbi november 2-i dátum helyett az október 31. és november 6. közötti első vasárnapra jegyezték a halottak napját.

Gyretya mindenszentek napjan

Svédországban a halottak napi gyertyagyújtás hagyománya az I. világháború idejére nyúlik vissza. Ekkor kezdtek mindenszentek napján gyertyát gyújtani az elhunyt családtagok, leginkább a gyerekek sírjánál. A gyertyagyújtás hagyománya széles körben, csak a II. világháborút követően terjed el, a normandiai háborús síroknál történt gyertyagyújtások mintájára.

Emlékpark – Minneslund

Minneslund_emlekpark_Svedorszag

A svédek temetkezési kultúrája nagyon egyszerű, letisztult és mégis elegáns. A régebbi temetők a templomok mellett helyezkedtek el a templomkertben, de napjainkban már külön temetőket alakítottak ki.

A nagyobb temetőkben létrehoztak egy-egy úgy nevezett emlékparkot (Minneslund) ahol az ember leülhet, elcsendesedhet, es nyugalomban gondolhat az elhunyt szeretteire, bárhol is vannak eltemetve a világban.

Kozos sir Svedorszag

Ezek az emlékparkok nagyon szépen rendben tartott, fás, ligetes területek. Több helyen ízléses mécsestartó állványokat is elhelyeznek, de az égő mécses a parkban bárhová letehető, ami egy nagyon különleges látványt és megnyugtató atmoszférát teremt.

Kozos sir Svedorszag

Az emlékparkban helyezik el a közös sírt is, ahová azoknak a hamvait temetik, akiknek nincs hozzátartozójuk. A magányos embereket a végtiszteletet megadva búcsúztatják el a földi élettől, de sem a nevüket nem tüntetik fel a síron, sem a hamvakat nem helyezik külön urnába. A közös sír az év minden napján roskadásig van virággal és gyertyákkal.

Mindenszentek és a digitális világ

Rózsa gyertya égése

Svédországban a modernizmus beférkőzött a mindenszentek ünnepébe is. A Svéd egyház (Svenska kyrkan) egy speciális ima-honlapot hozott létre, ahol bárki “gyújthat” egy digitális gyertyát és írhat egy imát, fohászt.

A szolgáltatás egész évben nagy népszerűségnek örvend, de a gyertyagyújtások száma mindenszentek napján a legmagasabb. A virtuális gyertyák száma közelít a 200 ezerhez.

Halloween Svédországban

Rózsa gyertya égése

Attól függetlenül, hogy a Halloween egy Amerikától átvett ünnep, a svédek ezen is változtattak. Halloween eredetileg a Mindenszentek napját (október 1.) megelőző napra, azaz október 31-re esik.

Mivel Svédországban Mindenszentek ünnepe az október 31. és november 6. közötti szombat, Halloween pedig lefordítva azt jelenti, hogy “mindenszentek napjának előnapja” így Svédországban Halloweent a saját mindenszentek ünnepüket megelőző pénteken tartják.

Elsőre biztosan bonyolultan hangzik a svédek módszere. De nyugi, nem csak neked! Svédországban az internetes keresések között toronymagasan vezet az a kérdés, hogy mikor van Mindenszentek napja.

Ha szeretnél többet megtudni a svédországi mindenszentek eredetéről és a hozzá kapcsolódó hagyományokról, akkor a Svenska kyrkan (Svéd egyház) és a Nordiska muséet (Skandináv múzeum) honlapján bővebben olvashatsz róla, sajnos csak svéd vagy angol nyelven.