Számos liturgikus ünnepben megjelenik a gyertya, mint szimbólum. A legismertebb az Advent és a Karácsony, de ide tartozik a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe is, melyet február 2-án ünnepel a katolikus egyház.

Mit ünneplünk Gyertyaszentelő Boldogasszony napján?

Ezen a napon, 40 nappal a Kisded születése után, Mária bemutatta Jézust a jeruzsálemi templomban és egyúttal a zsidó törvényeknek megfelelően bemutatta a szülés utáni áldozatát is.

22Amikor elteltek a tisztulásnak a Mózes törvényében megszabott napjai, felvitték Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, 23ahogy az Úr törvényében elő volt írva: az anyaméhet megnyitó minden elsőszülött fiú az Úr szentjének hívatik; 24s az áldozatot is be akarták mutatni, ahogy az Úr törvénye előírta: egy pár gerlicét vagy két galambfiókát. (Lukács evangéliuma 2:22-24)

Jézus bemutatásakor a templomban jelen lévő Simeon, aki a Szentlélektől azt a kinyilatkoztatást kapta, hogy addig nem hal meg, amíg meg nem látja az Úr Fölkentjét, felismerte a kisded isteni mivoltát. Jézust kezébe véve hálát adott Istennek, hogy megláthatta a Megváltót, Jézust pedig világosságnak nevezte, aki arra hivatott, hogy megvilágosítsa a pogányokat.

25Íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű igaz és istenfélő ember. Várta Izrael vigaszát, és a Szentlélek volt rajta. 26Kinyilatkoztatást kapott a Szentlélektől, hogy addig nem hal meg, amíg meg nem látja az Úr Fölkentjét. 27A Lélek indítására a templomba ment. Amikor a szülők a gyermek Jézust bevitték, hogy a törvény előírásának eleget tegyenek, 28karjába vette és áldotta az Istent ezekkel a szavakkal: 29„Most bocsásd el, Uram, szolgádat, szavaid szerint békében, 30mert látta szemem üdvösségedet, 31melyet minden nép színe előtt készítettél, 32világosságul a pogányok megvilágosítására, és dicsőségül népednek, Izraelnek.” 33Apja és anyja csodálkoztak azon, amit fiukról mondott. 34Simeon megáldotta őket, és így szólt anyjához, Máriához: „Íme, ő sokak romlására és sokak feltámadására lesz Izraelben, jel lesz, amelynek ellene mondanak – 35a te lelkedet is tőr járja át –, hogy kiderüljenek sok szív titkos gondolatai.” (Lukács evangéliuma 2:25-35)

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe

Hogyan kapcsolódik a gyertya az ünnephez?

A szentelt gyertya az egyik legrégebbi jelkép, magát Jézus Krisztust jelképezi. Mint ahogy a gyertya elfogy, miközben világosságot nyújt, úgy Jézus is fölemészti saját magát, hogy másokat szolgálhasson. Ebből ered a gyertyaszentelés hagyománya.

Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a pap szentelt vízzel megszenteli a gyertyákat, melyet a hívek mise után hazavisznek és a következő év gyertyaszenteléséig különleges esetekben használnak. A szentelt gyertyát számos egyházmegyében Mária gyertyának nevezik. A gyertyaszentelés több száz év után is a katolikus egyház ma is élő hagyománya.

A gyertya szó nem csak Magyarországon szerepel az ünnepnap elnevezésében. Németül Mariae Lichtmess (licht = gyertya), svédül Kyndelsmässodagen (kyndel = gyertya), míg angolul Candlemas (candle = gyertya) az ünnepnap elnevezése.

Szentelt gyertyával kapcsolatos népszokások

  • A szentmiséről hazatérő gazdasszony szentelt gyertyával kente be a kilincset, hogy mindig békesség legyen a házban.
  • Szentelt gyertyával ütögették meg a gyümölcsfákat, hogy bőségesen teremjenek.
  • A szentelt gyertyából egy picinyke darabot a kicsi gyermek nyelve alá tettek, hogy hamar megtanuljon beszélni.
  • Égő szentelt gyertyát a gyermek feje felé tartottak, hogy ne fájjon a feje.
  • Újszülött mellett szentelt gyertyát égettek egészen a kereszteléséig, hogy addig is vigyázzon rá Jézus.
  • A karácsonyi asztalon Mária gyertya, azaz szentelt gyertya égett, jelezve, hogy megszületett Jézus, a Megváltó

Gyertyaszentelő Boldogasszony napjához kötődő népszokások

  • Ha gyertyaszenteléskor süt a nap, akkor hidegebb lesz, mint előtte.
  • Bizonyos helyeken a méhészek ezen a napon végigsöprik a kaptárokat, hogy bőségesen legyen méz az évben.
  • Ha a barlangjából kibúvó medve meglátja az árnyékát, azaz süt a nap, megijed és visszabújik. Ez azt jelenti hosszú tél lesz.
  • Minél hosszabb jégcsapok lógnak az ereszen, annál hosszabb csövű kukorica fog teremni az évben.

Gyertyaszentelö Boldogasszony napja és a dézsma 500 éve

1481 évi IX. törvénycikk

Az egyházi tilalmat a dézsma okán gyertyaszentelő napjáig nem kell kihirdetni. Továbbá, hogy Gyertyaszentelő boldogasszony napjáig egy főpap vagy dézsmáló se mondja ki a dézsmák okán az egyházi tilalmat.

1. § Hanem mindenekelőtt szent Miklós hitvalló napja táján szólitson fel mindenkit a fizetésre és azután az emlitett Gyertyaszentelő Boldogasszony napja táján kell a makacsokat és fizetni vonakodókat egyházi tilalom alá vetni.

2. § Ahol pedig bor nem terem, hanem csak buza és gabonanemü, ott ezekből kell az eddigelé szokásos és megállapodott időkben a dézsmát szedni.

3. § A dézsmák első részének fizetése pedig urunk születése ünnepén, a hátralevő része meg Gyertyaszentelő boldogasszony tisztulásának mondott ünnepén történjék.