Aki ismer, tudja, hogy az egyszerűség híve vagyok. Mindemellett szeretem megismerni a hagyományokat, főleg a vidéki paraszti világból. A most bemutatott adventi asztali dísz is a régmúlt idők életét idézi fel.
A történet pár évvel ezelőtt kezdődött, amikor abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy a szomszéd kis ház selejtezésében részt vehettem. Az idős tulajdonosok eltávoztak, az örökösök pedig nem akartak foglalkozni az évtizedek alatt összegyűjtött “lomokkal”.
Ami másnak lom, nekem érték. Számos érdekességet mentettem meg az enyészet elől, többek között ezt a nyeles fát is. Akkor csak összepakoltam a többi kinccsel együtt, de hamar el is feledkeztem róla.
Néhány hete, amikor keresgéltem valami adventi tál után, újból a kezembe került. Láttam, hogy hasonlít a mángorlóra, de mégsem teljesen ugyanaz, ezért elkezdtem kutatni, hogy mi ennek a fadarabnak a története.
Mosás nagyanyáink idején
Először a magyarországi forrásokban kezdtem kutakodni. Régi fotók és leírások alapján láttam, hogy a mosáshoz használt sulyokfához hasonlít leginkább az a nyeles fa, amit én is találtam. A sulyokfát tájegységtől függően nevezhetik még sulykolónak, vagy szapulófának is.
Szerepe a mosásban volt, hisz ezzel a fával ütögették az asszonyok a vizes ruhát, hogy a víz a szennyeződést kimossa az anyagból. Ahogy a leírásokat olvastam és a képeket nézegettem, belegondoltam, mennyire szerencsés vagyok, hogy mosógéppel moshatok.
Kép forrása: Fortepan – Szekrényesy Réka
Klappträ, azaz „paskolófa”
Miután már tudtam, hogy milyen irányban keresgéljek, elkezdtem felkutatni, hogy hogyan mostak régen Svédországban. Korabeli források alapján ráakadtam a sulyokfa svéd megfelelőjére, az úgynevezett klappträ-re, ami lefordítva annyit jelent, hogy „paskolófa”.
Funkcióját tekintve ugyanaz, mint a sulykolóé, mosáskor paskolják, ütögetik vele a ruhát, hogy könnyebben megtisztuljon. Míg a magyar sulyokfák egyenesek, a svéd paskolófák hajlítottak voltak, így talán jobban kézre estek.
Kép forrása: Hagalunds tvätterimuseum
A kutatásom során ráakadtam egy svédországi múzeumra is, ami nem szól másról, csak a mosás történetéről. Itt bemutatták a téli mosást is, amikor is fűrésszel léket vágtak a tó jegén és abban mosták a család szennyesét 1-2 hetente.
A paskolófával a jeges vízben ütögették a ruhát, így elkerülhetetlen volt, hogy a mosónő saját ruhája is vizes legyen és a keze is majd lefagyjon. A kéz felmelegítésére maguk mellé tettek egy vödör forró vizet, amit általában a tó partján üstben melegítettek.
Ezeket olvasva éreztem azt, hogy ennek az ütött-kopott fadarabnak a tulajdonosa sokat szenvedhetett, míg tisztára mosta a család ruháit. Ez a kis fadarab hordoz magában egy darabka történelmet, ezért megérdemli, hogy az adventi gyertyagyújtásnak részese lehessen. Ezért gondoltam azt, hogy ez a sokat megélt nyeles fa lesz az adventi asztali dísz alapja.
Természetesen nem lehet mindenkinek a padlásán egy régi sulykoló, ezért nem azt mondom, hogy készíts ugyanilyet. Az általam bemutatott adventi asztali díszt inkább inspirációnak szántam. Ha van otthon egy családi ereklye, aminek lelke van, amely magában hordozza az ősök életét, építsd be az adventi dekorációba.
Adventi asztali dísz teamécsessel
No, de nem csak arról akartam írni, hogy nagyanyáink hogyan mostak, hanem a gyertyakészítésről is. Ez az adventi asztali dísz, mint általában a többi is, 4 db gyertyával készül. A sulyokfa mérete miatt csak kisebb, a népies jellege miatt pedig csakis egyszerű gyertyák jöhetnek szóba.
A teamécsesre azért esett a választásom, mert méretét tekintve passzol a szapulófához, jellegét tekintve pedig végtelenül egyszerű, de káprázatosan szépen tud égni. Ráadásul nem szeretném, ha erre a régi ereklyére ráfolyna a viasz, ezt pedig az üvegben égetett teamécsessel el lehet kerülni.
A teamécsesben az is jó, hogy akkor is könnyen hozzájutsz, ha nem szeretnél gyertyaöntéssel foglalkozni, hisz minden áruházban kapható.
Hozzávalók
- Repceviasz (más viaszból is készülhet)
- Kanóc
- Kanóc talp
- Teamécses forma
- Zöld és fekete folyékony festék (elhagyható)
- Illatolaj (elhagyható)
Teamécses készítés lépései
Az adventi asztali dísz egyik jellegzetessége, hogy a 4 gyertya közül a harmadik, színben eltér a többitől. Advent harmadik vasárnapja az öröm jelképe, ezért kiemelt szerepet kap a 4 vasárnap között, amit a gyertya színe is jelez.
A katolikus hagyomány szerint az öröm jelképe a rózsaszín, de napjainkban már bármilyen színű gyertyát tehetünk az adventi asztali díszekre.
Nálam a zöldre esett a választás, mert passzol a natúr fához és olyan a színe, mint a fenyőnek. De ha nem szeretnél színezéssel foglalkozni, akkor a 4 egyforma gyertya is tökéletesen megfelel.
Amennyiben illatos teamécsest szeretnél készíteni, akkor a viaszt legalább 80 C fokra melegítsd fel, mielőtt az illatolajat beleöntöd. Hideg viaszban nem elegyedik el az olaj kellőképpen és kicsapódik a gyertya felületére.
Vágd méretre a kanócokat, mártsd bele az olvadt viaszba, majd hagyd, hogy kihűljön és megkeményedjen. Így könnyebb a talpba rögzíteni, tartást is kap a viasztól és meggyújtani is egyszerűbb. A kanócok rögzítéséről részletesen írtam a narancsgyertya készítésénél, érdemes elolvasni.
TIPP 1: használj alumínium teamécses formákat, amiből szilárdulás után a gyertya könnyen kiszedhető, és utántöltőként használható az üvegformákhoz.
TIPP 2: ha teamécses utántöltőket szeretnél készíteni, akkor magas olvadáspontú viaszt használj, ami nem tapad az alumíniumhoz, hanem szinte kiesik a formából.
A kanócok rögzítése után öntheted is a formába az olvadt viaszt. Ne legyen túl forró, az öntési hőmérséklet az olvadásponthoz közeli legyen. Az én viaszom esetében ez kb. 60 C fokot jelentett.
Nem probléma, ha a kanócok körüli viasz felolvad és a talpak kissé elmozdulnak, egy hurkapálca segítségével a helyére tudod igazítani.
Tipp: A gyertyakanócokról a Gyertyakanóc, a tökéletes gyertya kulcsa, az égési hibákról pedig a Nem ég a gyertya? Itt az 5 leggyakoribb kanóc hiba cikkeimben olvashatsz.
A zöld teamécses készítéséhez egy üvegpohárba olvasztott repceviaszt öntöttem. Mivel nem sok anyagra volt szükség, ezért nem akartam egy komplett edényt beszínezni.
Miután pár csepp zöld és fekete folyékony festékkel elértem a kívánt színt, beleöntöttem a formába.
TIPP: mielőtt a viaszt a pohárba öntöd, érdemes a poharat hőlégfúvóval felmelegíteni, hogy a hideg üvegtől a viasz ne dermedjen meg azonnal.
Teamécses utántöltők
Nem szoktam elaprózni, egyszerre 40-50 db teamécses utántöltőt készítek. Szeretem, ha van mihez nyúlni és bármikor égethetek teamécsest.
A teamécses utántöltők készítésének további előnye, hogy az öntéssel nem kell addig várni, amíg kiürülnek a formák. Csak beleteszem az előre elkészített mécsest az üveg tartóba és már éghet is.
Elkészült az adventi asztali dísz sulyokfával és teamécsesekkel
A sulyokfára helyezett teamécsesek mellé nem szükséges túl sok díszítés. Egy kis fenyőág és toboz elegendő ahhoz, hogy adventi hangulatú asztali díszt kapjunk. A lényeg nem a díszítésben, hanem a mögöttes tartalomban, a gyökereinkkel való kapcsolatunkban rejlik.
