Bizonyára te is szeretnél szép, színes gyertyákat készíteni, ezért joggal merül fel benned a kérdés, hogy milyen gyertya színező anyagok léteznek, és hogyan válaszd ki a számodra legmegfelelőbbet.
A gyertyavásárlást befolyásoló tényezők egyike a szín. A piacvezető gyertyagyártók minden évben meghatározzák az év színtrendjeit, melyek legtöbbször a lakberendezési trendekhez igazodnak.
Természetesen a kézműves gyertyakészítők is igyekeznek minél különlegesebb színeket használni gyertyáikhoz, hisz ez nagyban befolyásolja az értékesítést. Ez első hallásra egyszerűnek tűnik, de a gyakorlatban mindez kissé összetettebb.
Többféle gyertya ( és nem gyertya) színező anyag létezik, melyek más-más tulajdonságokkal bírnak, ezért mielőtt hozzáfogsz a színes gyertyák készítésébe, mélyedj el velem a színek világában. Főleg, ha szeretnéd magad megkímélni a kudarcoktól.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy gyertyát gyertyafestékkel érdemes festeni, de létezik más alternatíva is, melyekről szót fogok ejteni. A gyertyafesték egy szintetikus vegyi anyag, amelyet kifejezetten gyertyaviaszban való felhasználásra fejlesztettek ki.
A jó gyertyafestékek tulajdonságai:
- Zsírban jól oldódik.
- Egyenletesen elegyedik a viasszal, egységes színt eredményez.
- Nem maradnak oldhatatlan apró szemcsék a viaszban, így nem tömítik el a kanócot égés közben.
- Könnyen éghető.
- Nem rontja a gyertya égését.
- Égetés során nem szabadulnak fel toxikus anyagok, nem okoznak egészségügyi problémákat.
- Nem okoz kormosodást. (Kormos égést kanócproblémák, az illatanyag és a huzat is okozhat, nem csak a festékben kell a hibát keresni.)
Halmazállapot szerint a gyertya színező anyagok lehetnek:
- szilárd,
- folyékony.
Felhasználás szerint a színező anyagok 2 nagy csoportja:
- Festékek (angolul dyes):
- szerves vegyület,
- zsírban tökéletesen oldódik, a viasz részévé válik,
- a gyertyák teljes átszínezésére alkalmas, mivel maradéktalanul feloldódik,
- éghető,
- nem rontja az égést.
- Pigmentek (angolul pigments):
- szervetlen vegyület,
- zsírban nem oldódik, csak keveredik, nem válik a viasz részévé,
- oldhatatlan szemcséket tartalmaz, ami eltömíti a kanóc szálai közötti réseket, rontja az égést,
- nem éghető,
- a gyertya külső festésére, mártásra alkalmas.
✓✓✓ Szilárd gyertyaszínező festékek
Klasszikus értelemben véve a szilárd halmazállapotú gyertyafestékek a valódi gyertya színező anyagok.
A szilárd halmazállapotú festék teljes olvadásához magas hőmérsékletű viaszra van szükség, ami a gyakorlatban minimum 80 fokot jelent. Ezért mindenkeppen ajánlom hőmérő használatát. Az adagolást se bízd a véletlenre, ezért szükséged lesz egy gramm pontosságú mérlegre.
Adagolás: a maximum festék, amit a viasz elbír, 5%, de átlagosan 1-2% színezőt használunk a viaszhoz. Ez azt jelenti, hogy 1 kg viaszhoz, 1-2 gramm festéket.
Festék helytelen használatból adódó hibák:
- Szemre adagolt festék esetén leggyakoribb probléma a festék túladagolása, mely a viaszt túl telítetté teszi, rontja az égést.
- A gyertya felületére kicsapódó festékszemcsék, mely akkor fordul elő, ha túl hideg viaszhoz adagoljuk a gyertyafestéket és nem tud maradéktalanul feloldódni.
- Több gyertya esetén tapasztalható árnyalatbeli eltérések, amit az elnagyolt keverés okoz.
Jó tudni
Vannak olyan színek, melyek szilárd gyertyafestékekkel nem érhetők el. Ilyen pl. a koromfekete és a piros. A fekete mindig kap egy kékes, míg a piros egy magenta árnyalatot.
A gyertya színező anyagok más és más színűek lesznek a különböző viaszokban. A paraffinban pl. sokkal élénkebb, míg a sztearinban mattabb színeket kapsz ugyanazzal a festékmennyiséggel.
✓✓✓ Folyékony gyertya színező anyagok
Nagy koncentrátumú, nagyon erős festékek. Ha valamire rácseppen, akkor annyira megfesti, hogy nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem lehet eltávolítani. Háztartási benzinnel lemosható, de tesztelni kell, hogy a felületet, amit tisztítani szeretnél vele, nem roncsolja-e.
Vigyázz, mert a folyékony festék a kezedet is befogja, így adagoláskor érdemes kesztyűt használni, ellenben pár nap, amíg lekopik.
Néhány helyen már beszerezhető változatos színekben is, de leggyakrabban az alapszíneket (piros, kék, sárga) és néhány gyakran használt színt (zöld, narancs, rózsaszín, lila, fekete) árusítanak.
A vállalkozó kedvűek azonban bármilyen színt ki tudnak keverni az alapszínekből, hisz minden más szín ennek a háromnak a keveréke.
A folyékony gyertya színező anyag használata kényelmes, a flakonból cseppekben adagolható. Mindenképpen javaslom, hogy az adagolásról vezess feljegyzéseket, hogy a későbbiekben bármikor el tudd készíteni ugyanazt a gyertyát.
Jó tudni!
A folyékony festékeket bármelyik viaszhoz használhatod, de különösen előnyös a növényi viaszokhoz.
Ennek az az oka, hogy a folyékony gyertya színező anyagok az alacsony hőmérsékletű viaszokkal is tökéletesen elegyednek, így a repceviaszt, vagy a szójaviaszt nem kell túlzottan felhevíteni.
Zseléviasz színezésére is kiváló, mert tökéletesen oldódik benne. Vigyázat, nagyon kevés kell belőle, hogy a viasz áttetsző maradjon.
✓ Természetes gyertya színezők
A gyertya színezésére sokan keresnek természetes módszert, főleg a növényi viaszokhoz. Én is kísérleteztem néhánnyal. Érdekesnek érdekes volt, de sorozatgyártásra nem használnám.
Ennek oka, hogy nem tudom bármikor előállítani ugyanazt a színt, hisz a növény festékanyag tartalma nem mérhető.
Az első, amit kipróbáltam, az őrölt paprikaporral festett méhviasz. Szép színt kaptam, az illata is jó volt, bár csak addig, amíg meg nem szilárdult a viasz. Az égetést nem rontotta, így összességében teljesen működő technika. Hátránya, hogy drága és nem lehet befolyásolni a szín árnyalatát és erősségét.
Használtam még kakaóport repceviasz festésre. A szín nagyon szép lett, de a kakaó nem teljesen olvad fel a viaszban, az apró szemcsék pedig elfojtották az égést.
Többféle növénnyel lehet még próbálkozni, mint pl. a kurkuma, teafű, gyógynövények, aszalt gyümölcsök, melyeknek magas a festékanyag tartalma.
Jó tudni!
- A gyertya színezéséhez a növények festéktartalmára van szükség, a növényben található vízre és a száraz anyagokra nem.
- Minden növényt alaposan ki kell szárítani, mielőtt gyertyafestéshez használnád.
- A szárított növényt tea- vagy kávéfilterbe téve helyezd az olvadt viaszba, így a növény részei nem maradnak a gyertyában, csak a festék oldódik ki.
Pigment alapú gyertya színező anyagok
A gyertyákhoz ajánlott pigmentek a gyertyák külső felületének színezésére ajánlottak, amit leginkább gyertyamártással lehet elérni. Gyönyörű színekben kaphatók, melyek képesek tökéletesen átszínezni a teljes gyertyát is, de a szervetlen szemcsék eltömítik a kanócot, így nagy a valószínűsége a láng befulladásának.
A pigmentek családjába tartoznak még az alábbi anyagok is, melyeket sokan használnak gyertyaszínezésre, pedig alapvetően nem kellene.
Zsírkréta
A gyertya színezése zsírkrétával teljesen logikusnak tűnik, hisz a zsírkréta alapanyaga is viasz, tehát elvileg jónak kellene lennie. Másik előny, hogy a zsírkréták színválasztéka óriási, így szebbnél szebb gyertyákat kaphatunk a használatával.
Probléma viszont az, hogy a zsírkrétába szervetlen pigmenteket (oxidokat) kevernek az erős, élénk szín elérése érdekében, ami a gyertyaviaszban még magas hőmérsékleten sem oldódik fel.
Ezek az apró szemcsék égetés közben a kanóchoz úsznak és eltömítik a kanóc közötti hézagokat, ami miatt a gyertya befullad.
Jó tudni!
– Számtalan paraffin létezik, melyeket különböző adalékokkal specializálnak a felhasználási területüknek megfelelően. A zsírkréta alapanyaga paraffin, de nem ugyanaz, mint a gyertyaparaffin. A zsírkréta alapvetően nem mérgező, de nem biztos, hogy az adalékok égetésekor nem szabadul-e fel toxikus anyag.
– A növényi viaszok kedvelői már a paraffintartalom miatt se használják a zsírkrétát színezésre.
Kozmetikai pigmentek
A kozmetikai termékekhez, szappanokhoz ajánlott pigmentek is jó választásnak tűnnek, de a zsírkrétához hasonlóan ezek is oldhatatlan szervetlen anyagokat tartalmaznak, így nem fog elegyedni a gyertyaviasszal.
A pigmentek részecskemérete változó, így lesz olyan, amelyiknél kevésbé fog mutatkozni a probléma, de általánosságban a szemcsék égetés közben eltömítik a kanóc rostjait és a kapillaritás nem fog működni, a gyertya befullad.
Titán-dioxid
Bizonyára ez így semmit nem mond neked, pedig sok gyertyás megőrül érte. A titán-dioxidot számos területen használják fehérítésre, pl. festékekben, naptejben, ételfestékben és igen, gyertyafestékben is.
Különösen a gyertyafaragók használnak fehér festéket, hisz a mártás során a színes rétegeket fehér színű viasszal választják el egymástól. Mivel ezek a rétegek égetés során nem kerülnek a láng közelébe, így használatuk inkább dekorációs jellegű.
Az egyik probléma a titán-dioxiddal az, hogy szervetlen anyag, ami nem oldódik a viaszban. A másik, sokkal komolyabb gond, hogy kutatások kimutatták rákkeltő és génmódosító hatását, így az EU-ban 2022. júliustól nem használható, mint élelmiszer-adalék.
Jó tudni!
– Sok gyertyakészítő keresi a tökéletesen fehér gyertyafestéket, de minden fehér festékben Titán-dioxid található, ami azon kívül, hogy rontja a gyertya égetését, egészségtelen is.
– A gyertyafehérítés alternatívája, ha sztearint keversz a paraffinhoz, ami tejszínűvé változtatja a kissé átlátszó, opálos paraffint. Ez a módszer nem minden esetben jó megoldás, hisz a sztearin keményíti is a gyertyát, így faragáshoz alkalmatlan.
Mica por, vagy csillám por
Manapság nagyon népszerű a mica-por, vagy más néven csillámpor használata a gyertyákhoz, de használatuk nem kockázatmentes.
Maga a mica-por nem mérgező, így egészségi szempontból nem tilos használni. Gyertyák teljes átszínezésére, festésére azonban nem ajánlott. Mivel a mica-por nem oldódó, szervetlen ásványi anyag, a részecskék égetés közben a kanóc köré úsznak, és nagy valószínűséggel eltömítik a pamutkanóc rostjait.
További probléma, mint az összes többi pigmenttel, hogy a részecskék lesüllyednek a viasz aljára, ami esztétikailag nem szép látvány.
Jó tudni!
Ha mégis szeretnél csillámos gyertyát készíteni, akkor ne keverd bele a viaszba a mica-port, hanem a kész gyertya felületét dekoráld vele. Vagy az ujjaddal, vagy egy ecsettel tudod felvinni a port a gyertya felületére.
Csillámos gyertyához használj inkább fa kanócot, ami égetéskor kevésbé érzékeny a köré úszó pigmentdarabkákra, mint a pamutkanóc.
Ételfesték
Sokan azt gondolják, ha az ételfestéket megesszük és nincs bajunk, akkor gyertya színezésére is alkalmas. Ez azonban nem így van.
Az ételfestékek 2 nagy táborát különböztethetjük meg, a vízben és a zsírban oldódót. A vízben oldódó festékkel ne is próbálkozz, hisz az olvadt viaszban kicsapódik és apró gömbök formájában lebeg.
A zsírban oldódó festékek látszólag nem okoznak problémát a gyertyában, hisz megfestik a viaszt, de mégsem ajánlott használni őket, ugyanis az ételfestékek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek nem tudnak a viasszal keveredni.
További probléma, hogy az egyes adalékok nyílt lángban veszélyesekké válnak. El kell fogadni, hogy az ételfestéket nem gyertyaszínezésre fejlesztették ki, így használatát mellőzd.
Jó tudni!
Az ételfestékek többsége vizet, propylenglykolt (vízmegkötő), alkoholt, citromsavat, kukoricaszirupot, vagy más olyan adalékokat tartalmaz, aminek többsége kicsapódik a viaszból és leszáll az aljára.
Mire érzékenyek a gyertya színező anyagok?
- Némely illatanyag megváltoztatja a gyertyafesték eredeti színét, különösen a citrusfélék.
- A gyertyák színe fény, különösen közvetlen napfény hatására fakul, ezért az előre legyártott gyertyákat sötét helyen érdemes tárolni.
- Ha egy régebben készített gyertya felületi színe matt, foltos lesz, akkor a gyertya újraöntésével visszanyeri az eredeti színét.
Remélem, sikerült rendet tenni a gyertya színezésére használt festékek és egyéb anyagok világában. Láthatod, hogy mennyi problémát tudnak okozni a nem megfelelő gyertya színező anyagok. Ha jó minőségű gyertyát szeretnél készíteni, akkor mindenképpen a gyertyákhoz kifejlesztett gyertyafestékeket használd!
Maradt még benned kérdés a gyertya színező anyagokról? Tedd fel bátran, szívesen segítek.
