“Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.” – jutott eszembe ez a részlet kedvenc könyvemből, A kis hercegből, miközben méhviasz rózsa gyertya formálódott az ujjaim között.
Ezt nem is lehet másképp készíteni, csakis türelemmel, odafigyeléssel és szeretettel. Eleve szeretem a méhviaszt. Megbabonáz az illata, a tapintása és a keletkezése. Nem véletlenül hívom a természet csodájának. Számomra a legegyszerűbb teamécses is különleges, ha méhviaszból készül. De gondoltam egy merészet és kipróbáltam a méhviaszból kézzel formált rózsa alakú gyertya készítését.
Mielőtt belekezdenél a rózsa gyertya készítésébe
- A méhviaszról, mint alapanyagról szól a “Méhviasz felhasználása – mire jó a természet csodája” bejegyzésem, olvasd el.
- A méhviasz gyertya készítésének fortélyait a “Méhviasz gyertya – útmutató gyertyakészítőknek” bejegyzésben találod.
- Mindent megtalálsz a biztonságos gyertyahasználatról a “Gyertya biztonsági matricák” bejegyzésben.
- Ha a méhviasz színezése is érdekel, akkor olvasd el a “Méhviasz gyertya színezése természetes módon” cikket is.
Rózsa alakú gyertya készítése méhviaszból
A méhviaszból készült rózsa alakú gyertya készítéséhez nem sok mindenre van szükség:
- Méhviasz – dupla falú edényben felolvasztva
- Egy darab kanóc – méhviaszba mártva, hogy legyen tartása
- Egy teflonbevonatú sütőlap
- Szilikon spray
- Egy teáskanál
- Muffin forma vagy más öntőforma a rózsa talpához
- Két kezünk
Az olvasztott méhviaszt egy teáskanál segítségével a teflonbevonatú sütőlapra csepegtettem. Ezekből lesznek a rózsaszirmok. Kb. 2-3 cm hosszú, szabálytalan alakú plecsniket öntöttem. Egyszerre csak 2-3 darabot, mert hamar szárad és akkor nem lehet jól formázni, könnyebben törik.
Ha neked nincs teflonbevonatú sütőlapod, akkor egy darab alufóliával is helyettesítheted.
Miután az olvadt méhviasz kissé megdermedt, az ujjammal a rózsaszirmokat egyesével a kanóc köré formáltam. Elég nehéz eltalálni azt a dermedtségi állapotot, amikor már elég szilárd a formázáshoz, de még nem törik.
Az egyes rózsaszirmok egymáshoz tapadása is egy kihívás, de egy kis gyakorlás után bele lehet jönni.
Az elején készítettem pár selejtet, de nem adtam fel, hisz azokból is tanultam. Kár nem ért, hisz a méhviaszt visszaolvasztottam és az egészet kezdtem elölről.
Egy rózsafejhez 5-6 db szirmot tekertem egymás köré. A szirmokat az ujjaim között hullámosítottam, formázgattam, hogy hasonlítson az igazi rózsára. A rózsaszirom tövét pedig alaposan összenyomkodtam, hogy ne essenek szét a levelek.
Rózsa gyertya talpa
Ezt követően az elkészült rózsát beleállítottam egy muffin formába és talpat öntöttem köré olvadt méhviaszból. Ez egyrészt összetartja a szirmokat, másrészt stabil talpat ad a rózsának.
Muffin forma helyett bármilyen más forma is megteszi, de előtte érdemes szilikonnal befújni, hogy a végén a kész gyertya könnyen kiszedhető legyen.
Forma helyett kis üvegcsébe is önthető, amiből ki sem kell szedni a végén. Kinek mi tetszik jobban, vagy éppen milyen eszközei vannak otthon.
A talp megszilárdulása után a kanócot méretre vágtam és el is készült a rózsa alakú méhviasz gyertya.
Mivel ezek a gyertyák igazi kézműves termékek, így 2 egyformát biztosan nem tudnék belőle csinálni. De ez nem hátrány, hisz a természetben sincs két egyforma rózsa.
Rózsa gyertya égése
A méhviasz rózsa gyertyához ugyanazt a kanócot használtam, mint a méhviasz teamécseshez. Kíváncsi voltam, hogy a rózsaszirmok hogyan viselkednek hő hatására.
Az égése meseszép volt. Ahogy a rózsaszirmok a meleg hatására olvadtak lefelé, újabbnál újabb motívumok képződtek rajta. Szinte mindig oda vonzotta a tekintetet.
Ha szeretnél valami igazán különlegeset, egyedit készíteni valamelyik szerettednek, akkor ezzel a méhviasz rózsa gyertyával biztos sikerre számíthatsz.
